Kerülő Ferenc, festőművész (Buj, 1940 – 2019)
Pályafutása
1958 Nyíregyházi Állami Tanítóképző Intézet
1958 – 1961 szegedi Tanárképző Főiskola, földrajz- rajzszak (mesterei: Z. Szalay Pál, Winkler László, Fischer Ernő és Budai Lajos)
1961 – Gávavencsellő, általános iskolai és gimnáziumi földrajz és művész rajztanár
Legtöbb természet ábrázolásának forrása a Tisza menti vidék, de dolgozott az ország más tájain is (Balatonfüred, Debrecen, Gyula).
Külföldi tanulmány útjai: Lengyelország és a volt Szovjetunió művésztelepei. Bensőséggel ábrázolja faluját és annak lakóit, az alföldi rónaságot és a zempléni hegységet. Csendéleteket, portrékat és életképeket is készít.
1973-tól Művészeti alaptag.
1985-től a Zichy Galéria tagja, ezáltal festményei az ország minden területén megjelentek.
1961-től Gávavencsellőn él és alkot, a helyi általános iskola és gimnázium megbecsült művésztanára.
2006- ban díszpolgári címet adományoztak számára.
Minden mesterséget becsülök – mondta, és ez a kijelentése jellemzi leginkább, hisz a Bujon született művésznek apja és nagyapja is mesterember volt, kovács, akik azon túl, hogy vasalták a szekeret és patkolták a lovakat, saját fantáziából gyönyörűséges díszeket kalapáltak a kocsik oldalára.
A nyíregyházi tanítóképző elvégzése után a szegedi főiskolára nyert felvételt.
Szegeden a földrajz – rajz szakon megtalálta önmagát és olyan művészek méltó tanítványává lehetett, mint Winkler László, Fischer Ernő, Budai Lajos és Z. Szalay Pál.
21 évesen Gávára került, ahol az akkori megyei rajz szakfelügyelő állást ajánlott az iskolában, mint rajz munkaközösség vezető. Ez idő tájt nemcsak tanított és festett, hanem a Berecz András féle körben is munkálkodott, mely meghozta az első kiállítását a nagyközönség felé, huszonöt- harminc képével.
Pál Gyula a képzőművészeti alaptagságba ajánlotta, melynek tagja lett, és nemcsak a szabolcsi közönség ismerhette meg képeit, hanem országosan is ismertté vált, elsősorban a Zichy Galéria bemutató termeiből.
A vizionális festészet, az elvont dolgok, a szimbolikus kifejezés formái távol állnak tőle. Ösztönösen fest, nem csinál vázlatot, vagy csak ritkán, és nem tervezi el a teljes képet. Szívből, saját megragadott világát ábrázolja, csak a rá jellemző színvilággal: égetett umbrák, aranyokkerek, földszínek, mélyvörösek.
Ragaszkodik a Felső-Tiszavidék tájélményeihez, majd át megy az Alföldön az Északi középhegység lágy magaslatába, hogy eljusson Kárpátaljára, Székelyföldre és Zakopane magas csúcsaira.
Kerülő Ferenc mottója: egyszerű, szerény-, mint maga a művész- „nap, mint napi küzdelem a színekkel, a formákkal, ezek képi ritmusával, hogy elmondhassak valamit: az örök emberi eszményekről, a változás természetéről, a falu, a tanyák, a Hegyköz kihalóban lévő fájdalmasan szép világáról”
Festményeit nézve ecsetvonásaiból, színei vibráló-mégis nyugalmat árasztó-mozgalmasságából csak egy dolog juthat az igaz magyar eszébe: a CSALÁD ÉS A SZÜLŐFÖLD mérhetetlen szeretete.
Kiállításai
1969. XIV. Megyei Képzőművészeti kiállítás (Nyíregyháza)
1970. Benczúrtól napjainkig (Nyíregyháza)
1970. Szabolcsi művészek kiállítása (Budapest, Fészek klub)
1973. Szabolcsi tárlat (Pécs)
1974. Képzőművészek Szövetségének Kelet- magyarországi szervezetének kiállítása (Nyírbátor)
1977. Tavaszi Tárlat (Debrecen)
1979. Móricz Zsigmond Képzőművészeti Emlék kiállítás (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza)
1981. V. Szabolcsi Tárlat (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza)
1983. Szabolcsi Téli Tárlat (Lenin téri kiállító terem, Nyíregyháza)
1985. 40 év Szabolcs- Szatmár Képzőművészetében (Ungvár, Szovjetunió)
1992. Őszi Tárlat (Nyíregyháza)
2000. Szatmári kiállítás (Fehérgyarmat)
Önálló kiállításai
1971. József Attila Művelődési Ház (Nyíregyháza)
1975. Zeneiskola (Kisvárda)
1976. Művelődési Otthon (Beregdaróc)
1977. KEMÉV (Nyíregyháza)
1977. Mezőgazdasági főiskola (Nyíregyháza)
1998. II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ (Nagykálló)
2006. Rakovszki Sámuel Általános Iskola (Gávavencsellő)
2018. Benedek Elek Könyvtár (Debrecen)
Művésztelepek, amelyen részt vett
Balatonfüred, Sóstó-Nyíregyháza, Debrecen- Nagyerdő, Krakkó, Ungvár, Munkács
Művek közgyűjteményekben
Polgármesteri Hivatal (Gávavencsellő)
Jósa András Múzeum (Nyíregyháza)
Művelődési Ház (Ibrány)
Kortársai
Pál Gyula fm, Lakatos József fm, Huszár István fm., Bíró Lajos fm, Horváth János fm., Berecz András fm
Irodalom
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 2000
Páll G. A legidősebb és a legfiatalabb, 1971
H. Németh Katalin: A szemmagasság a jó, 2005